Látnivalók
LÁTNIVALÓK
A Börzsöny, Cserhát, Karancs-Medves vidékére eljutva meglepő mennyi különlegességgel lehet találkozni. A történeti, természeti érdekességek mellett lépten-nyomon feltűnik az ember, hol néprajzi vonatkozásokkal, népviselet, hagyományok, építészeti, vagy éppen a természeti csodák bemutatójaként, érték megőrzőjeként. Itt találhatja meg mindazokat, amiket érdemes megnézni, talán nem is csak egyszer!
A vidék történelmi, kulturális emlékei miatt is különleges hely. Itt található például a drégelyi vár maradványa, amelynek egykori kapitányáról és két apródjáról Arany János írt gyönyörű balladát, a horpácsi kúriában élt a híres író, Mikszáth Kálmán, és ebben a tájegységben van a Nógrád megyének nevet adó Nógrád nevű falu, valamint a pihenést, kikapcsolódást szolgáló Bánki-tó is.
az Ipoly torkolatánál fekszik. Régészeti leletekben gazdag. A település nyaralóhely jellegű. A török uralom után újjáéledő faluban barokk stílusú templom épült 1775 és 1778 között. A Börzsöny múzeumban a környék régészeti leletei, az Ipoly menti falvak népviselete, népi bútorai és használati tárgyai láthatók.
A falu házai a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegyre (485 m) épültek fel. A török időket követő betelepítések során szlovák favágók, majd dél-német telepesek vettek részt. A klasszicista kálvária szinte a falu közepén magasodik. A község arról is nevezetes, hogy a kilencszázhúszas évektől itt élt Szőnyi István festőművész. Műterem házában ma emlékmúzeum működik. A falu másik érdekessége egy nyugalmazott hajóskapitány gyűjteményének kiállítása a Hajózástörténeti Múzeumban.
középkori eredetű város. Visegráddal szemben Károly Róbert uralkodása idején annak ikertelepülése lett. Kiemelt szerepét csak a török megszállás idején vesztette el. Ma jelentős üdülőhely, a dunai vízi sport jelentős bázisa. A 14. században épült gótikus stílusú rk. temploma van. A városban művésztelep működik.
Dél-Börzsöny turisztikai életének legfontosabb kiindulópontja. A 18. századtól létezik itt település. Mária Teréziától a betelepített telepesek szabadalomlevelet kaptak. A 19. század elején a Morgó patakon mintegy fél évszázadig fát úsztattak. Egy vadászkastélya is van, melyet jelenleg szociális otthonnak használnak. Keskeny nyomtávú erdei kisvasút vezet Szokolyán át Királyrétre.
Anonymus a Gesta Hungarorumban már említést tesz a faluról. Temploma 19. századi. Látnivalói közé tartozik a Gorka kerámiamúzeum és Ybl Miklós lakóháza
A Duna völgyén haladó ősi útvonalak mentén fontos átkelőhelynél épült, hegyvidék és a síkság találkozásánál. A környező tájat a Naszály hegy (652 m) zárja le. A bronzkortól lakott hely. I. Géza egyik oklevelében már városként említi. A tatárdúláskor elpusztult, majd német telepesek segítségével építik újjá. Migazzi Kristóf püspök a 18. század nagy mecénása, a váci székesegyházat copf stílusban építette. Előtte már 1074-ben állt itt székesegyház. A kupola freskóit Franz Anton Maulbertsch alkotta. A börtön mellett áll az ország egyetlen diadalkapuja, ahol Mária Terézia látogatását fogadták. (1764-ben) Az ország első vasútvonala Pest és Vác között 1846-ban épült meg. A város székesegyházában és templomaiban rendszeresen tartanak orgonaversenyeket és visszatérő koncerteket.
A Dunaparton vízibázis létesült.
Környékén kőkori és bronzkori települések nyomait fedezték fel. A honfoglalás után állandó település létesült. Erről a 13. századi körtemplomának alapfalai és a gótikus szentélyrészlet tanúskodik. A kompkikötő mellett római erődítésmaradványok találhatók. Dunakeszi sportrepülőtérrel is rendelkezik.
